Végre ledobom a zakót,
A többiekre hagyom a melót!
A nyár úgy csapott arcon,
Mint a hekk ára a Balaton parton.
Napernyő alatt is égek szépen,
Pirul a hátam a napfényben.
A homok is forró, papucsom sincs,
(Van főtt kukorica?) (Sajnos nincs!)
Szandál a fűben, jégkrém a kézben,
Nem gondolok semmire éppen,
Csak lógok, mint törülköző a nyugágyon,
Ez a szabadság, nincs más kívánságom.
Naptej, lángos, vízicsata vár,
(Csak ne csípjen meg több medúza ma már!)
Perzsel a nyár, izzad a fagyi,
Ilyen az élet, ha nem kell melózni!
Naptej, lángos, vízicsata vár,
(Csak ne csípjen meg több medúza ma már!)
Perzsel a nyár, izzad a fagyi,
Ilyen az élet, ha nem kell melózni!
A büfés kérdez: (Palacsintát? Lángost?)
(káposztást? tejfölöst? húsost? Lekvárost?)
Forró a bőröm, de hideg a söröm,
Nyár, vízpart, tenger,… (Micsoda öröm!)
Szandál a fűben, jégkrém a kézben,
Nem gondolok semmire éppen,
Csak lógok, mint törülköző a nyugágyon,
Ez a szabadság, nincs más kívánságom.
Mindegy, hogy tengernél, tónál, vagy strandon,
Folyónál, vagy épp egy pocsolya parton,
Nyaralás alatt minden más várhat,
Mikor a stégről vízbe lóg a lábad.
Fagyi a kézben, jegesen nyalod,
A fesztiválok nagy zenéit hallod,
Nem érdekel, hogy mi az elvárás,
Csajokon bikini – (nincs vegetálás!)
Naptej, lángos, vízicsata vár,
(Csak ne csípjen meg több medúza ma már!)
Perzsel a nyár, izzad a fagyi,
Ilyen az élet, ha nem kell melózni!
Naptej, lángos, vízicsata vár,
(Csak ne csípjen meg több medúza ma már!)
Perzsel a nyár, izzad a fagyi,
Ilyen az élet, ha nem kell melózni!
Naptej, lángos, vízicsata vár,
(Csak ne csípjen meg több medúza ma már!)
Perzsel a nyár, izzad a fagyi,
Ilyen az élet, ha nem kell melózni!
Naptej, lángos, vízicsata vár,
(Csak ne csípjen meg több medúza ma már!)
Perzsel a nyár, izzad a fagyi,
Ilyen az élet, ha nem kell melózni!
